A Versszínház gondolata Turek Miklós színművésztől származik, aki 2004-ben mutatta be Faludy György életét és költészetét új műfaj formájában színpadra állító előadását, amit "versszínház"-nak keresztelt.
Az előadás egyik fő motiválója a Faludyval szemben kialakult akkori közhangulat volt, mely a bulvármédiára támaszkodva, valódi ismeretek nélkül alkotott elítélő véleményt a költőről.
A bulvarhíreken kívül az emberek többsége egyebet nem tudott róla, minthogy 60 ével fiatalabb felesége van, nem hord zoknit és ő fordította igazán népszerű formában Francois Villon költészetét magyarra.
Azt azonban már kevesen tudták, hogy irodalmi Nóben-díjra volt fölterjesztve az ötvenes években, hogy az Enciklopédia Britannica-ba még életében belekerült és hogy a kanadai Torontóban parkot nevezett el róla a Kanadai állam - szintén még életében!
Így lett Faludy György kalandos élete és páratlan költészet a Versszínház™ az első témája.
A Faludy-előadás sikere biztatta Turek Miklóst 2 évvel később, hogy Faludy kortársát, a sokszor sokféleképpen magyarázott, értelmezett és értékelt József Attilát is a Versszínház™ színpadára állítsa.
József Attila kusza, kibogozatlan személyisége, életének rejtélyei és költészetének varázsa - és a tény, hogy József Attila Faludy kortársa volt, mégis majdnem egy emberöltővel korábban halt meg -, izgalmas téma egy versszínházi előadáshoz.
Időközben a képzőművészetben alkotó társként kapcsolódott a Faludy-előadáshoz Nágel Kornél grafikusművész, aki Faludy verseihez készült versillusztrációival szerette volna köszönteni a 96 esztendős Faludy Györgyöt.
A találkozás azonban a költő halála miatt elmaradt, de megmaradt a két alkotó művészi együttműködése és barársága.
Radnóti Miklós ugyancsak részben a kortárs jogán került a Versszínház™ programjába. Ugyanis a Faludyval és József Attillával való foglalkozás során találkozott Turek Miklós az újabb megdöbbentő ténnyel, hogy nemcsak József Attila, de az ugyancsak évtizedekkel előbb elhunyt Radnóti Miklós is kortársa "volt" Faludy Györgynek. Mindössze 1 év különbséggel jöttek világra, ugyanabban a városban.
József Attila 1937-ben 32 évesen, Radnóti, 44-ben 35- évesen, Faludy 2006-ban 96 évesen halt meg. A 3 személyiség és emberi sors merőben különböző és mégis Egy valahol a dolgok mélyén.
E hátborzongató tények kapcsolják össze a három előadást egy izgalmas versszínházi trilógiává.
Petőfi Sándor titkát is sokan sokféleképpen próbálták és vélték megfejteni.
Ezt a lánglelkű forradalmárt, hasonlóan József Attilához "lenyúlta" a szocialista rendszer és zászlajára tűzte. Eddől adódóan az oktatási rendszer azokat a verseit, gondolatait ültette el az emberek lelklben, amelyek a rendszer céljait szolgálták. A költő azon az oldalait pedig, amelyek számukra kevésbé fontosak, vagy éppen elhalgatásra méltók voltak elfelejtették megismertetni az emberekkel.
Így sok emberben Petőfiről egy unalmas sematikus hőzöngő forradalmár képe alakult, ki, akinek mindössze három szó a szókincse: "HAZA", "SZABADSÁG", "SZERELEM".
Pedig Petőfi ennél sokkal sokoldalúbb lángész volt, ezért került a Versszínház™ repertoárjára.
Pilinszky Jánost költészetét bemutató verszenei előadásunk egy kirándulásnak indult a színház és a zene világának különös öszekeverésével.
A Kosbor együttes vezetője, Tamás Benedek kérte fel Turek Miklóst, hogy a CD-n már megjelent Pilinszky hanganyaguk élő előadásainál közre működjön versmondóként.
A számok között elhangző verseket közösen válogatták és a számok sorrendjét egy kicsit megváltoztatták. Az így kialakult program egy nagyon izgalmas, katartikus erejű "verszenei" előadássá alakult.
